A keresett kifejezés: "playlist"
PLAYLIST #12
2009. szept. 1., kedd | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
1. Basement Jaxx: Feelings Gone (featuring Sam Sparro)
2. Massive Attack: Splitting The Atom
3. Melanie Fiona: Give It To Me Right
5. The xx: Intro
6. Simian Mobile Disco: Bad Blood (featuring Alexis Taylor)
7. Jay-Z: Run This Town (featuring Rihanna & Kanye West)
8. Erik Hassle: Don't Bring Flowers
9. Melanie Fiona: Bang Bang
10. Dolores O'Riordan: Switch Off The Moment
11. Editors: Papillon
12. The xx: Islands
13. Simian Mobile Disco: Cruel Intentions (featuring Beth Ditto)
14. Arctic Monkeys: Dangerous Animals
15. Imogen Heap: Swoon
16. VV Brown: Back In Time
17. The xx: Basic Space
18. Placebo: Ashtray Heart
19. Miike Snow: Animal
20. Ian Brown: Stellify
21. Manic Street Preachers: This Joke Sport Severed
22. Tiësto: Feel It In My Bones (featuring Tegan & Sara)
23. VV Brown: Shark In The Water
24. Madonna: Celebration
25. GusGus: Add This Song
26. The Dead Weather: Rocking Horse
27. Karen O And The Kids: All Is Love
28. Manic Street Preachers: Marlon J.D.
29. Juliette Lewis & The New Romantiques: Hard Lovin' Woman
30. Frankmusik: When You're Around
Címkék:
BasementJaxx
,
BethDitto
,
dal
,
Editors
,
GusGus
,
IanBrown
,
JulietteLewis
,
KanyeWest
,
KarenO
,
klip
,
Madonna
,
MassiveAttack
,
MiikeSnow
,
MPHO
,
playlist
,
Rihanna
,
SamSparro
,
SimianMobileDisco
,
Tiesto
,
újdonság
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 3 komment érkezett »
PLAYLIST #11
2009. júl. 7., kedd | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
1. La Roux: Colourless Colour
2. Gossip: Pop Goes The World
3. N.A.S.A.: Gifted (featuring Kanye West, Santigold & Lykke Li)
4. La Roux: Tigerlily
5. Dizzee Rascal: Holiday
6. Gossip: 8th Wonder
7. Bloc Party: One More Chance
8. Little Boots: Remedy
9. Skunk Anansie: Tear The Place Up
10. Gary Go: Brooklyn
11. N.A.S.A.: Whachadoin? (featuring Spank Rock, M.I.A., Santigold & Nick Zinner)
12. La Roux: Cover My Eyes
13. Regina Spektor: Machine
14. Passion Pit: Sleepyhead
15. Gossip: Dimestore Diamond
16. Jazmine Sullivan: Dream Big
17. Little Boots: No Brakes
18. Mariah Carey: Obsessed
19. Regina Spektor: Human Of The Year
20. Keri Hilson: Knock You Down (featuring Kanye West & Ne-Yo)
21. N.A.S.A.: Electric Flowers (featuring Nina Persson & RZA)
22. Gary Go: Wonderful
23. Simian Mobile Disco: Audacity Of Huge (featuring Chris Keating)
24. MPHO: Box N Locks
25. Dizzee Rascal & Armand Van Helden: Bonkers
"Once in fashion
And soon to be rediscovered"
Címkék:
BlocParty
,
dal
,
DizzeeRascal
,
GaryGo
,
Gossip
,
JazmineSullivan
,
KanyeWest
,
KeriHilson
,
klip
,
LaRoux
,
LittleBoots
,
NASA
,
playlist
,
ReginaSpektor
,
Skin
,
SkunkAnansie
,
újdonság
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 9 komment érkezett »
A HÉT VIDEÓJA
2009. júl. 4., szombat | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
... avagy a Bloc Party röpke látogatást tesz Lúzeréknél. Apu a kapuzárási pánik tüneteit mutatja, anyu kiöregedett díva, a kölykök meg csak simán feltünési viszketegségben szenvednek. A srácok meg csak ülnek és bámulnak, együttérző fapofával. Ám a végén azért persze mindenkinek jut egy tétova félmosoly...
Megj.: Kele farkasos pólója rulez!
+ két grátiszvideó a csillogást kedvelőknek:
Beth Ditto-ék új kislemezdalához elkészült a "rendes" imidzsklip is, sok-sok csillogó flitterrel. Nekem mondjuk a korábbi, montázsjellegű kisfilm is bejött a maga egyedi hangulatával, de azért ez a szépen megkomponált munka is elismerésre méltó.
Marina Diamond pedig elkészítette a maga Hidden Place-ét, vándorló testnedvek helyett sok testfestékkel és strasszal. A végeredmény szintén nem csúnya, ráadásul az Obsessions bájos barkácshangulata is visszaköszön.
"It's okay to say you've got a weak spot
You don't always have to be on top
Better to be hated than love-love-loved for what you're not"
Címkék:
BlocParty
,
Gossip
,
klip
,
MarinaAndTheDiamonds
,
újdonság
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 2 komment érkezett »
PLAYLIST #10
2009. jún. 10., szerda | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
1. Passion Pit: Sleepyhead
2. Peter, Björn & John: It Don't Move Me
3. MPHO: Box N Locks
4. Little Boots: Remedy
5. Grizzly Bear: Two Weeks
6. Dragonette: Fixin To Thrill
7. Regina Spektor: Dance Anthem Of The 80s
8. Basement Jaxx: Saga (feat. Santigold)
9. Florence And The Machine: Rabbit Heart
10. Regina Spektor: Eet
11. Grizzly Bear: Ready, Able
12. Tori Amos: Give
13. Little Boots: Ghosts
14. Pete Yorn & Scarlett Johansson: Relator
Break Up
szeptember 8.
16. Regina Spektor: Folding Chair
17. Dolores O'Riordan: The Journey
No Baggage
augusztus 24.
19. Noisettes: Never Forget You
20. Dizzee Rascal & Armand Van Helden: Bonkers
Tongue 'N' Cheek
szeptember 7.
21. Tori Amos: Flavor
22. Little Boots: Hands
23. Jordin Sparks: Battlefield
24. Micachu: Curly Teeth
25. Tori Amos: Abnormally Attracted To Sin
"I move while you're watching me
Dance with the enemy"
Címkék:
album
,
ArmandVanHelden
,
BasementJaxx
,
dal
,
DizzeeRascal
,
DoloresORiordan
,
Dragonette
,
GrizzlyBear
,
Hurts
,
JackPenate
,
JordinSparks
,
klip
,
LittleBoots
,
MPHO
,
PassionPit
,
PeterBjornAndJohn
,
playlist
,
ReginaSpektor
,
ScarlettJohansson
,
Tori
,
újdonság
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 7 komment érkezett »
ŐRÜLT NŐK KETRECE
2009. máj. 22., péntek | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
És tessék, Martina Sorbara még gyorsan megfejelte mindazt, amit az előző bejegyzésben a hosszú uborkaszezon után hirtelen megtáltosodó kliptermésről írtam, ezzel az újabb nem várt remekművel.
Már az is külön elismerő mosolyt csalt az arcomra, hogy annak ellenére egy ilyen gúnyos, csakazértis anti-kommersz videót forgatott a csapat az új lemez szó szerint őrületes beharangozó dalához, hogy régóta sokan szorítanak azért, hogy előbb-utóbb végre a nagyközönség is rákapjon az eleddig mellőzött Dragonette-re (vagyis lényegében a Cyndi Lauper-t és Peaches-t egy személyben produkáló, a zeneiparban bő tíz éve próbálkozó Martinára); na de az utolsó egy perc meg valami ritka zseniális. Michel Gondry klasszik agymenései jutottak eszembe először, no meg az, hogy ha Charlie Kaufman forgatókönyvek írása helyett videóklipeket rendezne, akkor azok bizonyára valahogy így néznének ki...
Ugye mondanom sem kell, hogy az év egyik legjobbja?
Épp itt az ideje, hogy Beth Dittóék vadiúj kislemezdaláról is megemlékezzek végre, hisz én eddig csak felületesen ismertem a Gossip munkásságát, de a Heavy Cross olyannyira betalált nálam, hogy az abszolút kedvenc hallgatnivalóm volt egészen addig, amíg a kifejezetten erős új Tori Amos-album nyitódala, a Give ki nem ütött minden mást a playlist-emből egy jó időre...
Végül csak nem tudtam ellenállni a hájpnak, és kipróbáltam a kezdeti punk-os attitűdről trendibb popzenére átnyergelő Noisettes második lemezét, és bár a két húzódallal ellentétben (Don't Upset The Rhythm, Never Forget You) az egész anyag a várakozásaimhoz képest elég haloványnak tűnik, azért az egyértelmű, hogy a trió nem érdemtelenül van túlértékelve. Shingai Shoniwát pedig nem érdemtelenül hasonlították már Skin-től Karen O-ig számos emblematikus frontcsajhoz, elég csak ránézni, hogy hangi adottságait már ne is említsem...
Annak meg aztán végképp csak örülhetünk, hogy ilyen intelligens popdalok is feljuthatnak még a listák élbolyába, mint a Don't Upset The Rhythm.
Vigyázat, addiktív gitárriffek, súlyos táncveszély!
Végül, de nem utolsósorban, hadd prezentáljam az év talán legnagyobb meglepetését, Micachu személyében.
Aki egyben az év legtrükkösebb meglepetése is, hisz a fenti hölgyeményekkel ellentétben kifejezetten visszahúzódó, haját arcába söprő, fiús megjelenésű, ámde nem kevésbé elvarázsolt (sőt...) angol kiscsaj "művészi termékét" (jobb híján) popzeneként szokás definiálni, holott a legnagyobb jóindulattal is maximum "popzajnak" nevezném. Nyilván az is sokat elárul, hogy a lemez produceri munkálataiba Matthew Herbert is besegített (nekem leginkább ez keltette fel az érdeklődésem), és már a Jewellery elindítása után egy perccel tudtam, hogy most vagy az év legidegesítőbb, vagy az év egyik legjobb lemezével van dolgom, de ha a hallgatónak van elegendő türelme és befogadókészsége az ilyen mértékben experimentális dolgok iránt is, akkor ez a debütálás igen hamar egy kisebb aranybányának tud bizonyulni (bár ez az alábbi "klipből" nyilván nem nagyon derül ki, mivel ezek a dalnak legtöbbször nehezen nevezhető szösszenések természetesen egységként működnek csak igazán).
És ha még mindig nem volt elég az őrült nőkből, vad csajokból, daloló amazonokból, nyughatatlan bandavezérleányokból, akkor meglesheted még Beyoncé új videóját (ami lényegében a Single Ladies csillogósabb újrája); aztán a The Pierces is megörvendeztetett minket még egy remek videóval (bár most már inkább az új lemezt kellene promózni, mintsem a régit); továbbá itt van még Miss Kittin és The Hacker kultikus párosának újjáéledése (aminek mondjuk leginkább csak azért örülhetünk, mert ezer év után végre újra láthatjuk Kittin pofikáját egy kvázi "rendes" videóban); errefelé az utóbbi hónapokban nem sokat pihenő Metric új klipje (a minimalizmus híveinek); idekattanva pedig két új dalt is hallhatsz imádott Regina Spektor-om új albumáról (ami jelenleg a várólistám élén tanyázik); valamint ha sikerült mindeddig lemaradnod a Sziget-fellépő Lily Allen és Melina Matsoukas zseniális retro-poénjáról, akkor azt is nagyon gyorsan pótolni!
Végezetül itt alább csak rád vár 2009 valószínűleg legkúlabb popslágerének várva várt videója, ami nyilván nem annyira jó, mint maga a dal, de Robyn gyönyörűbb benne, mint valaha.
"Yeah, the girls
The girls are lookin' around for trouble of sorts"
Címkék:
album
,
Beyonce
,
csajok
,
dal
,
Dragonette
,
Gossip
,
klip
,
LilyAllen
,
Metric
,
Micachu
,
MissKittin
,
Noisettes
,
ReginaSpektor
,
Robyn
,
Röyksopp
,
ThePierces
,
újdonság
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 4 komment érkezett »
PLAYLIST #9
2009. ápr. 18., szombat | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
1. Péterfy Bori & Love Band: Téged nem
Megkockáztatom, Boriék második lemeze még az elsőnél is jobb lesz. Legalábbis én ezt az új dalt hallva összepisiltem magam a gyönyörtől...
Amúgy meg legyen Bori az új miniszterelnök(nő)! Azok után, hogy gyakorlatilag megmentette a magyar popzenét, mint olyat, én simán kinézem belőle, hogy bármilyen válságot simán megkezel... :-)
2. Polly Scattergood: Other Too Endless
3. Peaches: Mud
4. IAMX featuring Imogen Heap: My Secret Friend
5. Tim Exile: Fortress
6. PJ Harvey & John Parish: The Soldier
7. Peaches: Serpentine
8. IAMX: You Can Be Happy
9. Polly Scattergood: I Hate The Way
10. Lady Sovereign: Bang Bang
11. IAMX: Tear Garden
12. Filthy Dukes: What Happens Next
13. La Roux: I'm Not Your Toy
14. Peaches: Billionaire
15. Fischerspooner: We Are Electric
16. Tim Exile: Listening Tree
17. Filthy Dukes: Elevator
18. Lady Sovereign: Pennies
19. Polly Scattergood: Untitled 27
20. Moby: Shot In The Back Of The Head
Video by David Lynch!
21. The Prodigy: Piranha
22. Soap&Skin: DDMMYYYY
23. PJ Harvey & John Parish: A Woman A Man Walked By / The Crow Knows Where All The Little Children Go
24. Neko Case: This Tornado Loves You
25. Peaches: I Feel Cream
26. Mandy Moore: Fern Dell
27. Tiga: Shoes
Video by AlexandLiane!
28. Lady Sovereign: I Got The Goods
29. Soap&Skin: Sleep
30. PJ Harvey & John Parish: The Chair
"Szeretem azt a nőt
Aki melletted lettem"
Címkék:
dal
,
IAMX
,
ImogenHeap
,
klip
,
LadySovereign
,
LaRoux
,
Moby
,
Peaches
,
PéterfyBori
,
playlist
,
PollyHarvey
,
PollyScattergood
,
Tiga
,
TimExile
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 6 komment érkezett »
Playlist (No. 8)
2009. márc. 19., csütörtök | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
Még az előző listám sem hűlt ki, de folyamatosan zúdul rám a zenegleccser (© Custos), meg aztán Goner is többet követelt és Gus is megtisztelt, úgyhogy let's live up to the expectations... :-)
1. Patrick Wolf: Vulture
Egyszerűen zseniális... Most már hivatalosan is a The Bachelor figyel az aktuális várólistám első helyén, mert bizony a Vulture a legütősebb dolog, amit kedvenc aranytorkú nyunyókám a felülmúlhatatlan Tristan óta elkövetett... Gyakorlatilag az idei év I Got You Dancing-ja: a pofátlanul öntörvényű, pofátlanul fiatal és pofátlanul tehetséges Lady Sovereign után a pofátlanul öntörvényű, pofátlanul fiatal és pofátlanul tehetséges Patrick is dancefloor üzemmódba kapcsolt, szó szerint őrületes eredménnyel...
És ha arra gondolok, hogy az iménti dalokkal felvezetett új lemezek mindkettejük esetében egy igen sötét időszak - és az abból való kilábalás - lenyomataiként lettek beharangozva, akkor egyszerűen muszáj akaratlanul is egy nagy adag depressziót kívánnom minden fiatal angol zenei zseninek - mert ez egyszerűen zseniális...
2. Tim Exile: Carouselle
Már-már büszke vagyok magamra, hogy egy pillanat alatt totál beleszerettem (az egyébként kifejezetten cuki) Tim Exile zseniálisan elmebeteg elektronikájába, pedig azt elsőre még az elektróban edzett Gus is furának találta... :-)
Mondjuk ebben azért annak is lehetett némi szerepe, hogy nem a kislemezes Family Galaxy-t hallottam tőle először, hanem a jóval dalosabb (már ha Tim világában egyáltalán lehet ezt a szót használni...), és nem mellesleg elképesztően ütős, Carouselle-t, amit Gus-tól kaptam nemrég, aktuális toplistájának részeként. Azért az ritka, ha már egyetlen dal hallatán biztosan tudom, hogy egy számomra addig ismeretlen előadó aktuális lemeze nekem kell, de ez esetben bizony ez történt. Úgyhogy mielőbb beszerzem a Listening Tree-t, mert őrületből sosem elég...
És most már azt is tudom, hogy ha majd egyszer valami kifejezetten experimentális elektro-lemezt akarnék csinálni (mert erre nyilvánvalóan olyan marha sok esélyem van, ugye...), akkor kit bérelnék fel producernek, már ha Matthew Herbert épp nem érne rá... :-)
3. IAMX: Think Of England
Rögtön Patrick Wolf után, a várólistám élén figyel a másik extravagáns, egyszálbelű, biszex angol művészcsávó, Chris Corner is. Az új lemez ingyen letölthető első kislemezdala stabilan hozza azt a zaklatott és teátrális elektro-rock zúzást, ami miatt az előző lemezt is rongyosra hallgattam, és ami miatt az IAMX-hangzás még a Sneaker Pimps egykori dolgainál is közelebb áll a szívemhez...
4. Röyksopp featuring Anneli Drecker: You Don't Have A Clue
5. Fischerspooner: Money Can't Dance
6. PJ Harvey & John Parish: Black Hearted Love
Már csak nagyon keveset kell várnunk, hogy újra egy egész lemez erejéig dalolni hallhassuk PJ Harvey-t, de persze a beharangozó Black Hearted Love már elárasztotta a netet jól. Az album végtelenül egyszerű borítója egyébként talán az év eddigi legszebbje szerintem (ráadásul a szívemhez talán legközelebb álló PJ Harvey-album, az Is This Desire? borítójára emlékeztet...), és a kislemezborító is gyönyörű; ami pedig magát a dalt illeti, igazi lassú méreg: az előző Harvey & Parish lemez szerzeményeihez hasonlóan ez sem olyan azonnal odabaszó, mintha egy "normál" PJ Harvey-dal lenne, de igen hamar belemászik a fejedbe és lelkedbe, köszönhetően Polly szokásosan szívettépő énekének, ami ezúttal persze már nem a White Chalk félelmetes magasságaiban mozog - és akik a White Chalk után már hiányolták a gerjedős gitárokat, azok külön örülhetnek...
7. Röyksopp: It's What I Want
Ez egy tipikusan nőnemű dal: úgy váltogat a szexi dög és a szende naiva között, hogy észre sem veszed... Vigyázat, súlyosan addiktív!
9. Lady Sovereign: So Human
10. Röyksopp featuring Anneli Drecker: Vision One
11. Florence And The Machine: You've Got The Love
Eredetileg a Dog Days Are Over b-oldalaként jelent meg tavaly, aztán az év elején külön kislemezt kapott, és talán a legmegkapóbb feldolgozásdal, amit a Bat For Lashes A Forest-je óta hallottam...
12. Tiga: Love Don't Dance Here Anymore
13. Bliss featuring Boy George: American Heart
Ennek a dalnak a hangulata engem nagyon emlékeztet Marc Almond és Kelli Ali csodálatos Almost Diamonds-ára, ami, mondanom sem kell, nálam egyenlő a sikerrel... A visszatérő akusztikus gitártéma meg külön levett a lábamról...
És ha már itt tartunk, arról is jól lemaradtam, hogy Kelli tavaly novemberben kiadott egy harmadik szólólemezt... Sose fogom utolérni magam, szörnyű...
14. Röyksopp featuring Karin Dreijer: Tricky Tricky
15. Daniel Merriweather featuring Adele: Water And A Flame
Az ausztrál Merriweather-t a zseniális Stop Me idején kedveltem meg, Adele szimpatikusságával meg ugyebár mindenki tisztában van, aki a tavalyi évet nem hibernációban töltötte - egymásra találásuk egy duett erejéig a legkevésbé sem meglepő, hisz egyazon "popalomhoz" tartoznak (Mark Ronson, Amy Winehouse, Lily Allen, Duffy, Bryn Christopher és a többiek...), ahogy az sem meglepő, hogy a két szimpi és tehetséges fiatal nászának eredménye is szimpatikus, angolosan elegáns vokálpop, ami úgy is "hallgattatja magát", hogy úgy egyébként persze az égvilágon semmi forradalmival nem szolgál...
16. Calvin Harris: I'm Not Alone
17. Archive: Bullets
18. Bryn Christopher: Fearless
Igazából hallottam hírét anno, hogy a frenetikus Smilin'-t meglepő módon egy olyan dal követte kislemezként, ami nem is szerepel Bryn lemezén, csak aztán valahogy mégis elfelejtettem csekkolni. Most azonban pótoltam, és nem bántam meg, mert egy újabb kellemes soul-popdalról van szó, ami tartja a The Quest és a Smilin' nívóját. Mondjuk akármit is énekelhetne a srác, hisz úgy vagyok szerelmes a hangjába, ahogy van, de így aztán csak még nagyobb öröm, hogy a legkevésbé sem énekel hülyeségeket...
19. Placebo: Battle For The Sun
A Placebo vadiúj albumának híréről is jól lemaradtam - még jó, hogy itt van nekem Gus és Sidek...
A címadó dal már le is tölthető ingyen, és bár elsőre kicsit csalódás volt, és arra gondoltam, hogy ennél a Meds majdnem minden dala nagyobbat ütött, azért ahogy újra és újra meghallgatom egyre inkább ráérzek, szóval jó esély van rá, hogy még x számú hallgatás után már sírni fogok rajta, mint egy gyerek...
20. Bloc Party: Signs (Armand Van Helden Remix)
Én sose voltam akkora remix-fan, mint mondjuk Sidek vagy Gus, de egy Armand Van Helden-remixről hallva még a Professional Widow után tizenegynéhány évvel is összefut a nyál a számban, és nem csak azért, mert szerény véleményem szerint Armand a világ legszexibb lemezlovasa... Ráadásul még egy imádnivalóan beteg videót is kaptunk hozzá, amúgy blokpartisan...
21. Röyksopp featuring Robyn: The Girl And The Robot
22. Marissa Nadler: River Of Dirt
23. Röyksopp featuring Anneli Drecker: True To Life
24. Röyksopp: Röyksopp Forever
25. Frankmusik: Better Off As Two
"Losing my head to Hollywood
My liver to London
My youth to Tokyo
Still on with the show"
Címkék:
Adele
,
album
,
ArmandVanHelden
,
BlocParty
,
borító
,
FlorenceAndTheMachine
,
Gus
,
IAMX
,
klip
,
LadySovereign
,
PatrickWolf
,
Placebo
,
playlist
,
PollyHarvey
,
Röyksopp
,
Tiga
,
TimExile
,
újdonság
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 10 komment érkezett »
Playlist (No. 7)
2009. márc. 8., vasárnap | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
Érdekesen alakul ez az év - egyrészt jó esély van rá, hogy nálam már megvannak az idei legjobb lemezek (Yeah Yeah Yeahs, Bat For Lashes), másrészt meg az éveleji viszonylagos uborkaszezon után hirtelen beütött a bőség zavara, legalábbis rég volt már olyan, hogy ennyi nagy kedvencem jelentkezett jobbnál-jobb újdonságokkal pár nap leforgása alatt...
1. Yeah Yeah Yeahs: Hysteric
2. Yeah Yeah Yeahs: Heads Will Roll
3. Calvin Harris: I'm Not Alone
Nemrég Sam-nél azt az elhamarkodott kijelentést tettem, hogy a Bat For Lashes és a Yeah Yeah Yeahs új lemezei után már csak a Klaxons második albuma kellene az idei lelki békémhez, pedig bizony Calvin Harris szerelmem második nekifutása is nagyon várós, hogy Sam szavaival éljek, hiszen az I Created Disco nagyon szeretős volt... :-)
Ráadásul olyan jó, hogy az I'm Not Alone-nal kedvenc skót cukipofám zenei világában egy egészen új motívum látszik felbukkanni, amit én bizony nagyon szeretek: a melankólia.
4. Röyksopp featuring Robyn: The Girl And The Robot
A Junior borítója inkább nyűgözött le, mint a Happy Up Here, így aztán nagyon örülök, hogy a második kislemezdalnak választott The Girl And The Robot végre a Röyksopp-hoz méltó kis gyöngyszem.
A sztahanovista pasija által hanyagolt csajszi elektro-popba öntött sirámait gyakorlatilag Robyn-nak találták ki, aki szebben énekel, mint valaha, ezzel meglepő mélységet adva egy alapvetően nem túl fajsúlyos dalnak...
Ezek után csak még jobban bízom az album beígért csajos kollaborációiban - mondjuk ha Karin Dreijer köreműködése csak feleannyira zseniális lesz, mint a What Else Is There?, akkor már megérte az egész...
5. Yeah Yeah Yeahs: Runaway
6. Ms. Dynamite: Bad Gyal
Lám, az év első nagy meglepetése! Ms. Dynamite visszatért, és nem csak a zeneiparba, hanem rögtön dancehall/garage ősgyökereihez is - ezzel jól megosztva a blogoszféra zenebuzijait...
A Mercury Music Prize-nyertes A Little Deeper sikerei egyaránt csináltak sztárt Niomi-ból és a Bloodshy & Avant producerduóból, ám a második lemez alulmúlta a magas elvárásokat, ami aztán egy szép hosszúra nyúlt szünetet eredményezett, ám a többévnyi hallgatásnak végre vége... Csodásan "síró" vonósok, gyilkos ütemek és hardcore, jamaikai ízű szövegelés, mérföldekre a korábbi r'n'b-s hangzástól.
Az It Takes More azon dalok közé tartozik, amik nélkül a kamaszkorom mit sem ért volna, így aztán nagyon jóleső érzésekkel tölt el a tudat, hogy a jóöreg Dy-na-mi-tee-eee még mindig robban...
7. Bat For Lashes: Two Planets
8. A. R. Rahman featuring Nicole Scherzinger: Jai Ho (You Are My Destiny)
Oké, hogy a nemlétező heteroszexuális énem fülig szerelmes Nicole Scherzinger-be, de azért rég láttam már annál olcsóbb húzást, minthogy a második lemezével alulteljesítő Pussycat Dolls a Slumdog Millionaire sikerét meglovagolva próbálja menteni formás kis fenekét...
Persze a röpke pillanatok alatt "indiai Timbalanddá" meg kétszeres Oscar-nyertessé avanzsáló Rahman szerzeménye bőven van olyan erős, hogy amcsi popmázzal és sablonokból összetákolt angol szöveggel megerőszakolt formában is üssön. Nyilván ezért is vágták hozzá azt az aranyemberkét nemrég...
9. Lady Sovereign: So Human
Lady Sovereign az abszolút LEQ klasszikusnak számító 9 To 5-nak köszönhetően lett masszív imádatom tárgya, és azóta sem képes akár csak egyetlen nyomorult hibát elkövetni. Pedig azért egy nagyon kicsit én is elkezdtem aggódni, amikor a legelső nem amerikai, női (ráadásul fehér) rapperként leszerződtette a tengerentúlra a Def Jam, de ezeket az öntudatos angol csajokat szerencsére nem olyan könnyű megrontani - valószínűleg Jay-Z-nél nagyobb erők sem tudnák eltántorítani Princess Superstar brit utódját attól, hogy tegye a dolgát, a saját szája íze szerint...
Számomra a tavalyi év egyik legzseniálisabb meglepetése volt az I Got You Dancing váratlan elektro-őrülete (amihez azóta nem kevésbé őrületes videó is készült), most pedig itt van a So Human imádnivalóan fülbemászó, The Cure-hangmintás szintipopja, valamint a remek borító az április elején megjelenő Jigsaw-hoz, amihez pont jó előétel volt nemrég Lily Allen kellemes (és kellőképpen okos) második lemeze...
"I'm so human, yeah-yeah
It's okay, yeah-yeah
For me to
Feel this way"
Most komolyan, lehet ezt a csajt nem imádni?!
10. Titiyo: Standby Beauty
11. Bat For Lashes: Daniel
12. Frankmusik: Better Off As Two
Ezek az ifjú angol elektropop-csodák bizonyára összebeszéltek. Little Boots, La Roux és Frankmusik már 2008-ban is 2009 leghájpoltabb új előadói voltak, de azért csak húzzák a mézesmadzagot a végtelenségig - a dalok csak jönnek szép sorban, a lemezekre meg csak várunk, várunk...
14. A. R. Rahman featuring M.I.A.: O... Saya
15. Peter, Björn & John: Nothing To Worry About
16. Bat For Lashes: Sleep Alone
17. A. R. Rahman: Jai Ho
18. Marissa Nadler: River Of Dirt
19. Yeah Yeah Yeahs: Zero
20. Bat For Lashes: Pearl's Dream
21. Lily Allen: Back To The Start
22. Titiyo: If Only Your Bed Could Cry
24. The Pains Of Being Pure At Heart: Young Adult Friction
25. Ciara: Go Girl
Ciara valószínűleg a legszimpatikusabb és legéletrevalóbb a Missy Elliott szoknyája alól kibújt számtalan r'n'b-csalogány közül, így aztán jó r'n'b-rajongóként oda szoktam rá figyelni hatásos színrelépése óta, mondjuk leginkább csak fél szemmel, bár azért volt egyszer olyan pillanata, ami a popzenei zsenialitás legszédítőbb magasságaiban mozgott...
A Go Girl nem kifejezetten friss dal már, habár hozzám még csak most jutott el, ámde lemaradva még semmiről sem vagyok, hisz az új lemez még a jövő zenéje. Ráadásul az azóta megjelent két újabb kislemezdal amúgy is tökéletesen érdektelen - a Never Ever sablonos ballada, ami már csak azért is szomorú, mert épp Ciara bizonyította nem is olyan régen, hogy nem sablonosan is lehet még r'n'b-balladát csinálni; a Justin Timberlake-kel közös Love Sex Magic meg egész egyszerűen túl justintimberlake-es lett...
Napjaink legkapósabb látványkliprendezője, Melina Matsoukas ezúttal is kitett magáért - kicsit beyoncé-s, kicsit madonnás, kicsit janetjackson-os, de azért mindenképp sokat dob a dalon, főleg ha valaki hozzám hasonlóan rajong a fekete-fehér kombinációért meg a villódzó neonfényekért... Ja, és ezek után mondja valaki, hogy a kis mell nem lehet szexi!
27. Marina & The Diamonds: Mowgli's Road
A krónikus Regina Spektor/Fiona Apple-fixációval küzdő, ám ennek ellenére is (vagy talán éppen ezért) szórakoztató Marina Diamond egészen kellemesen meglepett az Obsessions finoman őrült b-oldalával, aminek kaotikussága remekül ellentétezi az Obsessions tökéletes popdalformáját, és így talán még szórakoztatóbb is annál...
28. Archive: Bullets
Úgy tűnik, a 'Bullets' egy szerencsés dalcím. Az Editors Bullets-e például egy örök LEQ kedvenc, és az Archive új dala sem éppen rossz... :-)
Amúgy meg nem bánnám, ha az én utazótáskámból is előmászna egy ilyen pasi. Vagy akár pont ez a pasi. Mondjuk most. :-)
29. Bat For Lashes: Glass
30. Animal Collective: My Girls
"In the night I call you up and
Wanna know when you're coming home
Don't deny me, call me back
I'm so alone"
Címkék:
ajánló
,
BatForLashes
,
CalvinHarris
,
Ciara
,
dal
,
Frankmusik
,
klip
,
LadySovereign
,
LilyAllen
,
MsDynamite
,
playlist
,
PussycatDolls
,
Robyn
,
Röyksopp
,
Titiyo
,
újdonság
,
video
,
YeahYeahYeahs
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 9 komment érkezett »
Playlist (No. 6)
2009. jan. 7., szerda | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
1. TV On The Radio: Stork & Owl
Szinte mindenhol azt olvastam december folyamán, hogy a 2008-as év zenei szempontból nem volt valami nagy szám, amit egyfelől persze (meg)értek, másfelől viszont számomra az idei év is rengeteg meglepetéssel szolgált, sok szempontból még jóval többel is, mint a korábbi évek - az imádnivaló Eugene McGuinness-től kezdve a makulátlanul gyönyörűséges School Of Seven Bells-en át az aranytorkú Janelle Monáe-ig, nem is beszélve az idén még önmagukat is túlszárnyaló dalszerző-énekesnő kedvenceimről (Emiliana Torrini, Sia, Martha Wainwright, Estelle), de kaptunk igazán szerethető kommersz poplemezeket (Duffy, Madita, Lady GaGa), meglepően szórakoztató (Friendly Fires) vagy épp meglepően művészi (Foals) indie-rockot, ellenállhatatlan szexuális és zenei kalandtúrát (Of Montreal), minden szempontból nagy visszatéréseket (Portishead, Grace Jones), szimpatikus művészi megújulásokat (Alanis, Tricky, Martina Topley-Bird), na meg persze egy sor kiforrott, friss és előremutató debütálást (Santogold, Hercules And Love Affair, Vampire Weekend, MGMT, Lykke Li, Ladyhawke)...
De számomra minden idei meglepetések talán legnagyobbika az a bizonyos TV On The Radio-lemez volt, amelynek szinte egyformán hibátlan dalai olyan tökéletes, minden hallgatással egyre többet nyújtó egységet alkotnak, hogy igazából bármelyiknek a címét ideírhattam volna, de azért ha személyes kedvencről van szó, akkor bizony Stork & Owl - idén számomra lényegében ez a dal jelentette a karácsonyi hangulatot, az évvégi hangulatot, meg gyakorlatilag minden hangulatot az elmúlt hetekben...
2. Glasvegas: Daddy's Gone
Az idei legszebb karácsonyi ajándékom pedig James Allan hangja volt. Már önmagában kuriózum, hogy férfiember ennyire őszintén, egyenesen a szívből énekeljen, és akkor még a hihetetlenül szexi skót akcentus meg skótos hajlítások is... Szerelmes vagyok má' megin', na. :-)
3. Antony And The Johnsons: Epilepsy Is Dancing
4. Common feat. Martina Topley-Bird: Everywhere
5. Chad VanGaalen: City Of Electric Light
Egyik kedvenc 'szintén zenész' (nem úgy...) bloggerkollégám tudtán kívül is megajándékozott ezzel a kedves arcú, csodás hangú, akusztikus és elektronikus kis dalokat egyaránt jó érzékkel barkácsoló kanadai dalszerző-énekessel. Ismétlem: kedves arc, csodás hang, dalszerző-énekes... Szerelmes-e vagyok?
Cuki zenészek és még cukibb kutyák, pt. 1
6. TV On The Radio: Red Dress
7. Marina And The Diamonds: Obsessions
Amikor az erény és a hiba egy és ugyanaz - Marina Diamond breakthrough kislemezdala oly mértékben Regina Spektor és Fiona Apple (minden lehetséges szempontból...), hogy nem tudom nem szeretni, holott nehezemre esne akár csak egyetlen pillanatnyi eredetiséget felfedezni benne... Mindenesetre annyit legalább már most megállapíthatunk, hogy Marina azért jóval szimpatikusabb jelenség a Kate Nash-féle wannabe fiaskóknál.
8. Hawksley Workman: Girls On Crutches
9. A Camp: Stronger Than Jesus
Nem indul rosszul ez az év sem, legalábbis zenei szempontból... Antony-ék harmadik lemezére természetesen már a megjelenés előtt rávethettük magunkat, úgyhogy a következő hónapokban engem megint a csajok fognak izgalomban tartani - természetesen a svéd és angol csajok. Nina Persson feltámasztotta, Karin Dreijer pedig útjára indította szólóprojektjét, Lily Allen és Lady Sovereign második lemezeit pedig amúgy is nagyon várom már egy jó ideje, de az Everyone's At It és az I Got You Dancing óta meg aztán pláne...
10. TV On The Radio: Dancing Choose
11. Lisa "Left Eye" Lopes: Let's Just Do It (feat. TLC & Missy Elliott)
Én személy szerint ezeknek a posztumusz lemezeknek a megjelentetését mindig kissé furának és művészileg aggályosnak tartottam, de a rajongók nyilván ez esetben is nagyon örülnek, hogy újra hallhatják Lisát, aki a kilencvenes évek egyik legmeghatározóbb girl group-jának tagjaként örökre bevéste nevét a popzene történelemkönyvébe...
12. Marianne Faithfull: The Crane Wife (feat. Nick Cave)
Talán legnagyobb élő alt-rock dívánk is megajándékozta rajongóit az ünnepi szezon közeledtével, de természetesen ezúttal sem nyakkendőt, kötött pulcsit vagy egyéb bóvlit kaptunk "a nagyitól", hanem kisebb sztárparádét, valamint remek klasszikus és kortárs dalokat az edzett hangú énekesnő elegáns interpretációjában...
13. Coldplay & Kylie Minogue: Lhuna
14. Jay-Jay Johanson: Medicine
15. Melnyk feat. Sara Berg: Running Up That Hill
A Running Up That Hill valószínűleg előkelő helyet foglalna el a legtöbbször feldolgozott dalok listáján, és nem véletlenül, hisz minden idők legnagyobb hatású dalai között még annál is előkelőbb helyet tudhat magáénak. A hipercuki Melnyk és a svéd Sara Berg összeszokott párosának verzióját annak a bizonyos időutazós zenei projektnek köszönhetjük. 'Ha Kate Bush svédnek született volna...' című rovatunkat hallották.
16. Fever Ray: If I Had A Heart
17. Roots Manuva: Let The Spirit
18. Eugene McGuinness: Nightshift
Cuki zenészek és még cukibb kutyák, pt. 2
19. She & Him: Why Do You Let Me Stay Here?
Azért persze tavaly is volt olyan album, ami a beteges maximalizmusom ellenére is kimaradt a hallgatósdiból, így például Zooey Deschanel és M. Ward párosának debütálása, amit pedig sokan az év legjobb lemezei között ünnepeltek, már az évvégi listák felbukkanása előtt is... Majd ha szélessávú internet közelébe kerülök, akkor ennyi idő után végre tesztelem a Volume One-t, de addig is marad az első, szó szerint haláli videó nézegetése...
20. Little Boots: Every Little Earthquake
Akkora celebblogger vagyok vazze, hogy már Little Boots is dalt ír rólam! :-)))
Amúgy akinek még nincs elege az évösszegző listákból, és kíváncsi, hogy kedvencei mit hallgattak tavaly, az errefelé talál egy bulvárosabb, errefelé pedig egy alterosabb/indie-sebb összeállítást - előbbi Lady GaGa, Katy Perry és Brandon "The Killers" Flowers kedvenceivel, utóbbi pedig többek között a Goldfrapp, a Hercules And Love Affair, Anthony "M83" Gonzalez, Moby és a csodálatos Nicole Atkins kis listáival.
"They used to call me fat
They used to say I'm ugly
But now I'm making records
Groupies screaming that they love me"
Címkék:
album
,
Antony
,
Coldplay
,
dal
,
Glasvegas
,
HawksleyWorkman
,
JayJayJohanson
,
KateBush
,
klip
,
Kylie
,
lista
,
MarianneFaithfull
,
Martina
,
NinaPersson
,
playlist
,
TheKnife
,
TLC
,
video
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 6 komment érkezett »
Playlist | Különkiadás #3 | Lemezjátszó
2008. okt. 16., csütörtök | Írta: littleearthquakes | Kategóriák: zene
1. Emiliana Torrini: Me And Armini
Az év talán legszebb lemeze. Persze Emilianától nem is számítottam másra. Nem sokan fogják megelőzni az évvégi albumlistámon...
Kedvencek: Heard It All Before, Me And Armini, Gun, Dead Duck
2. Ladyhawke: Ladyhawke
Bevallom, számomra ez az utóbbi hetek legkellemesebb meglepetése - nem számítottam ilyen erős lemezre Brown kisasszonytól. Azért nem olyan gyakori az ilyen egységes és kiforrott debütálás...
Kedvencek: Better Than Sunday, Back Of The Van, Magic, Crazy World, Paris Is Burning
3. Annie: Don't Stop
A világ egyik legbájosabb (és az elektro-pop színtér egyik legjobb) énekesnőjének sokáig várt (de promóciós okokból kifolyólag hivatalosan már csak jövőre várható) második lemeze értelemszerűen már nem tudja hozni az Anniemal egyedi varázsát, ellenben talán még elődjénél is egységesebb anyag lett. A norvég tündér ezúttal is jó érzékkel teremt egyensúlyt kommerszebb és pszichedelikusabb darabok között, felfedezhetünk a műfaj határain túlívelő, remek kis megoldásokat, és a Datarock-duett is nagyon fasza lett, viszont olyan kiemelkedő húzódalok ezúttal nincsenek, mint a Heartbeat, vagy az Always Too Late...
Kedvencek: Marie Cherie, Take You Home, I Can't Let Go, Songs Remind Me Of You, Loco
4. Lady GaGa: The Fame
Bár eleinte féltem, hogy a Just Dance után a debütalbum majd nem tudja megugrani a lécet, de úgy néz ki, Lady GaGa nem csak tizenöt percnyi hírnévre számíthat - én legalábbis nagyon remélem, hogy nem... Nyilvánvalóan nem az év legkorszakalkotóbb produkciójáról van szó, de egy kommersz poplemeztől nem is feltétlenül várunk el többet, minthogy ilyen élvezetes legyen, amilyen a kendőzetlenül ambíciózus, ugyanakkor mindvégig legalább ugyanannyira (ön)ironikus The Fame, amin példás módon nem nagyon van töltelékdal, mert gyakorlatilag minden szerzemény szerethető valamiért...
Kedvencek: Paparazzi, Just Dance, Love Game, Boys Boys Boys
5. Jem: Down To Earth
A Finally Woken-hez képest csalódás, ami azért derekasan meglepett, mert ha valakiben, hát Jem-ben feltétel nélkül bíztam... Persze összességében nincsenek nagy bajok az albummal, vannak az első lemezen is túlmutató, abszolút zseniális szerzemények (Aciiid!, Keep On Walking), vannak a 24-t idézően parádés dalszövegek (I Always Knew), de sajnos vannak félresikerült (Got It Good), vagy csak simán túl langyos darabok is, és ezúttal olyan feledhetetlen húzósláger sincs, mint a They... De ha legközelebb Jem csinál nekem egy olyan lemezt, amin csupa Aciiid! van, akkor simán megbocsátom neki a Down To Earth minden egyenetlenségét. :-)
Kedvencek: Aciiid!, I Always Knew, Keep On Walking, Down To Earth
6. Uh Huh Her: Common Reaction
Kedvencek: Explode, Not A Love Song, Say So, Common Reaction
A jövő zenéje...
1. Grace Jones: Hurricane
A William's Blood egyszerre tökéletes párja és ellentéte a Corporate Cannibal-nek - keress rá, és rögtön érteni fogod, mire gondolok... Ha a Hurricane minden dala ilyen grandiózus és időtlenül zseniális lesz, akkor megérte annyi hosszú évet várni rá. Sőt...
2. Antony & The Johnsons: The Crying Light
3. Marianne Faithfull: Easy Come, Easy Go
Először kicsit lelombozott, hogy két XXI. századi remekműve után ezúttal "csak" egy feldolgozáslemezt kapunk legmenőbb öreganyánktól, na de amikor megpillantottam, hogy már megint milyen illusztris kis csapatot gyűjtött maga köré... Rufus Wainwright, Antony, Cat Power, Keith Richards, Sean Lennon, na meg persze Nick Cave és Jarvis Cocker... Azt mondom, orgazmus.
4. Chris Cornell: Scream
Amikor először leültem meghallgatni a Scream-ről eddig mejelent négy kislemezdalt, akkor nagyon csalódott és dühös voltam, és csak a "kötelességtudat" meg Cornell iránti érzelmeim miatt adtam nekik második esélyt is, aminek köszönhetően végül arra a konklúzióra jutottam, hogy a négyből kettő szar, kettő viszont annyira nem, már amennyiben túl tudunk lépni azon a kiábrándító tényen, hogy Timbaland ezúttal is csak súlyos önismétlésekre volt képes...
A balladisztikus Long Gone-ra és a címadó dalra sok szót fecsérelni nem érdemes, sablonos és unalmas mindkettő (bár utóbbi legalább kapott egy egészen izgalmas, "menetelős" outro-t, de hát sokra megyünk vele, ha előtte öt percnyi lagymatag érdektelenségen kell átszenvednünk magunkat...). Hála istennek, a Watch Out már lendületes, up-tempo r'n'b, gyakorlatilag Rihanna (egyik) legzseniálisabb dalának, az őrült Breakin' Dishes-nek a férfi verziója, ami már önmagában is jó dolog, de azért nyilvánvaló, hogy a világ (egyik) legszexibb hangú férfiemberének szenvedélyes vokáljai nélkül ez sem érne túl sokat... A négy felvétel közül magasan a meglepően különleges hangulatú Ground Zero a legizgalmasabb és legjobb, a maga monoton, "pittyegős" alapjával és kellemes vonósaival - csak Timbaland rikoltozásait és tehénbőgéseit tudnám feledni...
5. Dido: Safe Trip Home
Az összetéveszthetetlen hangú énekesnő harmadik lemezén nem kisebb mágusok dolgoztak (természetesen Rollo mellett), mint Jon Brion és Brian Eno, de a beharangozó Don't Believe In Love és az ingyen letölthető Look No Further alapján ez nem jelent túl sok változást a hangzást illetően. Mondjuk Dido-t nem is azért szeretjük, mert minden lemezével megváltja a világot - épp ellenkezőleg... Ez alapján a két szimpatikus és kellemes dal alapján az új albumot valahova az előző kettő közé tudnám pozícionálni: a klasszikus kislemezdalokat szülő No Angel-t valószínűleg ez sem fogja verni, de az engem kissé hidegen hagyó Life For Rent-nél reményeim szerint azért izgalmasabb lesz...
***
"How does it feel to hear your songs on my radio?
And does it hurt to hear your songs on my radio?"
Címkék:
album
,
Annie
,
Antony
,
ChrisCornell
,
Dido
,
EmilianaTorrini
,
GraceJones
,
Jem
,
LadyGaGa
,
Ladyhawke
,
MarianneFaithfull
,
playlist
,
UhHuhHer
FŐOLDALRA AJÁNLOM |
Eddig 3 komment érkezett »